FELSŐTÁRKÁNY ANNO

A település első okleveles említése 1261 – ből származik Oltarkan és Feltarkan néven. A 14-15. században e két településrészből tevődött össze a falu. 1330 – 1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba karthauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552 – ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész a század végén újranépesült. 1634 – től a 20. század közepéig az egyház tulajdonában állt a falu.

A település római katolikus temploma  a 18. század végén épült késő barokk stílusban.

RÉGI IDŐK FELJEGYZÉSEI

EMLÉKEIM kb. 1930-as évektől

” Óvoda még nem volt a faluban, így a szüleink körében nevelkedtünk. Annak idején még a legtöbb helyen egy szoba-konyha, komfort nélküli zsúpfedeles házak voltak, kis balakkal. A gyerekszülést nem szabályozták, hanem amennyit az Isten adott elfogadták. Egy házban több generáció nőtt fel. Mindig a legöregebb, az apa mondta ki az igent, a család pedig engedelmeskedett. ”

“Márciusban már, mikor szép napsütéses idő volt, szaladgáltunk a kertben, a réten. Legelső növény volt a budai harang. Leültünk a földre és énekeltünk:

Budai harang gyere ki, 

Ég a házad ideki

Élek, halok

Neked harangozok.

Az volt a legügyesebb, aki a leghosszabb gyökérrel húzta ki. Ha sikerült, titokba ledobtuk a cipőnket és úgy ugráltunk a porba. De jó volt! Szedtünk ibolyát, kikiricset. A pitypang szárából hosszú nyakláncot csináltunk.

EMLÉKEIM kb. 1930-as évektől

” Óvoda még nem volt a faluban, így a szüleink körében nevelkedtünk. Annak idején még a legtöbb helyen egy szoba-konyha, komfort nélküli zsúpfedeles házak voltak, kis balakkal. A gyerekszülést nem szabályozták, hanem amennyit az Isten adott elfogadták. Egy házban több generáció nőtt fel. Mindig a legöregebb, az apa mondta ki az igent, a család pedig engedelmeskedett. ”

“Márciusban már, mikor szép napsütéses idő volt, szaladgáltunk a kertben, a réten. Legelső növény volt a budai harang. Leültünk a földre és énekeltünk:

Budai harang gyere ki, 

Ég a házad ideki

Élek, halok

Neked harangozok.

Az volt a legügyesebb, aki a leghosszabb gyökérrel húzta ki. Ha sikerült, titokba ledobtuk a cipőnket és úgy ugráltunk a porba. De jó volt! Szedtünk ibolyát, kikiricset. A pitypang szárából hosszú nyakláncot csináltunk.

A Sziklaforrás vizét a 18. század óta duzzasztják tóvá. A tóval szemben a Gyönyörvölgyben állt Barkóczy Ferenc püspök 1750 – ben épített Gondűző nevű kastélya, mellette pedig egy kolostor. A rossz hírű kastélyt Eszterházy Károly 1763 – ban lebontatta, de a kolostor romjai a falu északi határában még ma is láthatóak.

Adatvédelmi tájékoztató
Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.

A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. “cookie”-kat vagy “sütiket” használ.

A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az “Elfogadom” feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

A cookiet számítógépéről bármikor törölheti, illetve beállíthatja böngészőjét úgy, hogy a cookiek alkalmazását tiltsa. A cookiek alkalmazásának tiltásával azonban tudomásul veszi, hogy cookie nélkül az oldal működése nem lesz teljes értékű.